ÖsszRea

A blog és szerzője elköltözött.

Az oka többszörösen "összetett", de leginkább azoknak az embereknek köszönhető, akik a virtuális élet biztosította arctalanságot kihasználva, minden erkölcsi normát feledve, abban lelik örömüket, hogy másokat sértegessenek, gyalázzanak.

A blogom nem szűnt meg, hanem máshová költöztettem. Mivel az új helyen azonnal megjelentek azok az emberek, akik kifejezetten az engem való piszkálásban lelték örömüket, ezért a blogot titkosítottam, és csak meghívóval olvasható.

Az ebben a blogban található bejegyzések kommentelhetők.

Döntenem kellene valamiben.  Leegyszerűsítve arról kellene határoznom, hogy szeptembertől mit akarok én csütörtök esténként csinálni?

Találkoztam néhány olyan emberrel mostanában, akik mintha valamiféle erény lenne, úgy mondták, hogy ők bizony nem csatlakoznak egyik közösségi oldalhoz sem.

Csajos napot tartottunk a lányommal.

Azt mondták háromra kell menni. Azt rögtön tudtam, hogy képtelen lennék pontosan érkezni, valahogy nem akartam ott lenni az elején.

Hosszú évek óta szent meggyőződésem, hogy én jól bírom a meleget.

Nem szép dolog, hogy az ember a negatív élményeit intenzívebben adja ki magából, mint a pozitívakat. Nem szép, mert történik azért sok jó is, de hát azt természetesnek vesszük, minek arról beszélni?...

Tarararáááá! Figyelem! Figyelem! Ez a nap más, mint a többi. Ez a nap ragyogóbb, szebb!

Előző részek linkje

Link az első részhez

Hárman nem ismerőseim néhány napja a virtuális kapcsolati hálón. Két nő és egy férfi.

A történet hosszú, ezért több részletben fogom elmesélni. Körülbelül négy héttel ezelőtt egy egyesre írt kémiadolgozat aljára írva, üzenetet kaptunk a lányunk tanárától, hogy a gyerek bukásra áll kémiából, ezért csináljunk valamit.

Ki találja ki hol járunk?

A nagy sápadt és remeg...

A kicsi sápádt és hány...

Ő sápadt és dühös...

Én .........

Múlt héten híreket olvasgattam, és akkor véletlenül eljutottam egy oldalra, ahol a volt mesternőmmel készített cikkre bukkantam.

Mi járhat a fejében? Fekszik kint a lépcsőn, bámul maga elé, talán el is bóbiskol közben. Ha mozgás van az utcán, hangosan ugatva a kerítésig rombol, és acsarkodva űzi az idegent a porta elől.

Fűzöldre festem a kerti asztal lapját. Eredetileg sötétebb volt, de azt az árnyalatot persze nem lehet készen kapni.

A hálószobánk tetőtérben van, ami azt jelenti, hogy az egyik fal nem függőleges, hanem dőlt. Nem mondom, hogy egyszerű volt berendezni.

Sajnos nem tudok rajzolni, festeni, pedig most szavak helyett vonalakkal szeretném elmondani mi jár a fejemben.

Ha van bennem egy óra, akkor ma a percmutató körbeért. Megtett egy egész kört és hatalmas csattanással a tizenkettes szám fölé mozdult.

Elment a fiam reggel kirándulni. Négy napig lesz távol. Elbúcsúzott a kutyától és tőlem is.

„Figyelj Bélám! Szerinted építhetnék én állami támogatással üdülőt, nyithatnék egy plázában mozit, vagy nyissak inkább egy vendéglőt? Azt mondod megoldható? Hány százalékot osszak vissza? De figyelj már Bélám! Azt hogyan tudnánk elérni, hogy a birkák nálam költsék el a pénzüket, ha már belevágtam ebbe az üzletbe? Ja! Fizetés helyett kaphatnak csak nálunk beváltható kuponokat! Tök jó! Akkor meg is állapodtunk Bélám!”

Bárki is lesz az, aki rendet tesz a hazai egészségügyben, én annak a nevét felírom a kéményünkbe. (jó, csak egy cső a kéményünk, de van)

Ha nem muszáj, akkor nem hord táskát. Az iratait, a telefonját az övére fűzhető kis tokokban hordja, de nem azért mert sportos lenne, hanem azért, mert kényelmes.

Van nekem ez a férfimegfigyelő kutatásom, amit mások egyszerűen csak házasságnak hívnak. A vizsgálatokat nagyjából 17 éve ugyanazon a pasason végzem. A kapott eredményeket lelkiismeretesen tárolom az agyam külön erre a célra fenntartott rekeszében.

Meséltem valakinek hová kell mennünk Gergővel, és azonnal kijavított, hogy az nem MRI, hanem MR. Nem jutottunk közös nevezőre, mert még a leleteken is kétféleképpen írták le a kérdéses betűszót.

Volt régen egy osztálytársnőm, akinek az anyja szó szerint belepistult a válásába, és olyan szintű gyűlöletet nevelt a lányába a férfiak ellen, hogy hihetetlen.

Hétvégén elsősorban pihentünk, másodsorban a kertben vacakoltunk. Építjük ezt a kerítést, de a sok eső eléggé meglassítja a dolgot. Mondjuk egyébként sem sietünk vele.

Tegnap este felmentünk a padlásra, mert elő kellett keresni a régi telefonkészülékünket, ugyanis megint van vezetékes telefonunk.

Amikor az embert igazságtalanság éri, és be is tudja bizonyítani az igazát, ám mégis fejmosást kap, akkor nagyon le tud lombozódni.